Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A junior pályázatíró

2012.02.23

Már egyszer voltam junior pályázatíró. Akkor a főnökcsaj egy kegyetlen cicamica volt. Most, kb. 5 évvel később ugyanabban a nyúlcipőben taposom a Budapesti metró mozgólépcsőit. Most, kérem szépen a főnökök kifogástalanok, profik és jófejek, a cég jónevű és komoly. De heten vagyunk összezárva egy légtérbe, és ez kihozza belőlem a gonoszt. 

Pályakezdőket vettek fel, és én, a 27 évemmel öregnek számítok a csapatban, gondolom ennek megfelelően bogarasnak és kibírhatatlannak is. Alapszükségletem a csend, vagy a ritka de értelmes megszólalások, jó esetben poénok. Frusztráltan megyek haza, mert ezek közül semmi nem teljesül. Leírom miért. Az éles sarkokkal kezdem. 

Adott Miss Vau Nyau, aki az árulkodó neve ellenére nem keleti származású, ez nyílván fedőnév. Van egy kutyusa, és egy laktózérzékenysége, sőt van egy darázsdereka is. Állandóan a kis Vauról beszél, meg a laktózmentes kajákról, közben csendben fogyókúrázik. Utóbbit írjuk a pozitív elemek közé. 

Később folytatom most teszem magam egy kicsit, hogy dolgozom.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.